lissza | illúzióim virtuál világa

Csak pozitívan

Tegnap délután siettem melóból haza, mert kinez vendéget vártam. Egy kisfiút jelentett be az anyukája már két-három hete. Nem is hittem, hogy valóban eljönnek. Kicsit fáradtnak éreztem magamat, és egy kicsit annak drukkoltam, hogy ne is jöjjenek. Ennek ellenére összeraktam...

Csend

Ülök a kanapémon, kezemben az aktuálisam olvasott könyv, mellettem egy bögre kávé. Nem olvasok. Csak fülelek. Hallgatom a Csendet, ami körülvesz. Ugyan a két gyermek a lakás másik szobájában van, s az ő neszezésük megtörhetnék a zajtalanságot, de nem így...

Egy délután

A történethez előljáróban két gondolatom van. Egy: nagyon ritkán felejtem el a hozzám leginkább közelálló exeimnek a születésnapját, még akkor is, ha nem áll szándékomban felköszönteni őket. Legalább gondolatban megteszem. Kettő: nincsenek véletlenek. Mindennek van értelme, még akkor is, ha...

Így van

A szombati edzőtermi látogatásom* alkalmával megállapítottam, miközben a futópadon trappoltam, hogy hiányzik az erősítés. Az edzőtermi. Egyelőre azt tervezem, amint április környékén véget érnek a munkahelyi edzések, amiket én tartok, ezt a két délutáni órát edzőteremben töltöm majd. Feltéve, ha...

Perpill

Mi foglalkoztat mostanában? Ez is, az is. Ha van is véleményem valamiről, nem szívesen írom le. Mert nem akarok igazságosztó, megmondó ember lenni. Még kicsiben sem. Persze, olykor kiszakad belőlem szóban, de aztán belátom, hogy ítélkeztem valaki vagy valami felett,...