Lehet, hogy konok vagyok. Lehet, hogy ez konokság. De akárhogyan vizsgálom az érzéseimet, az eredendőek között nincs meg ez. Ha már elő is fordul a “csak azért sem”, akkor az a döntésem után hetekkel, hónapokkal alakult ki szépen, lassan. Nem... Tovább →

Gyorsan eltelt a múlt hét, a hosszú, húsvéti hétvége is. És most, így csütörtökön reggel úgy emlékszem vissza az utóbbi jó pár napra, hogy mindig volt teendőm. Valamikor ultragyorsan kellett cselekednem, csinálnom a munkát, vagy éppen a saját ritmusomban (például... Tovább →

És még nem vagyok benne a sűrűjében. E hétre az itthon dolgozást kaptam. Nem bánom. Már csak azért sem, mert így spórolok a benzinen. Közben pedig egyel előrébb leszek, ami a munkahelyet illeti. Belépek hivatalosan is az állami alkalmazottak körébe.... Tovább →

A kollégám kórházba került. Másfél hete kezdődött nála a kovixos betegség. Ahogy ma reggel írta, tegnap óta benn van. Folyton eszembe jut az a heves és emiatt rövid szóváltás, ami vagy négy hete esett meg közöttünk. Én éppen azt az... Tovább →

Nem unatkozom mostanában. Egy kicsit sem. Görgőzök. Edzek. Dolgozom (weird, ugye?). Tanulok. És ezután jön minden más…. Tovább →

Szorgalmasan görgőzöm, és ha rajtam múlna, akkor a dupláját is szívesen letekerném, mint amit az edző kiír. De! Van nekem még egy gyógyuló fáradásos törésem. S bár javarészt nem fáj (a héten volt két nap, amikor egész nap éreztem), még... Tovább →

Az, hogy a tegnapi kovix teszt eredménye negatív. A héten a munkahelyemen kellett volna végig lennem (a dolgozás ugye nálam elég kérdéses), de szerdán, mikor már az autóból kiszállva az utcán baktattam haza, csörgött a telefonon. A főnököm hívott, hogy... Tovább →

A kis kocsimmal sikerült egy hete vasárnap elhozni a kerékpáromat és a görgőt. Ha már ki lett adva az orvos által, hogy bicikliznem kell. Meg egyébként is. Bepakoltam a görgőhöz való edzőgumit is a hátsó kerékre, hogy kíméljem a kintre... Tovább →

Mit is írhatnék?! Miről is írhatnék?! Eljött az, amire már tavaly szeptember óta vártam. Egy hét home office ezen a munkahelyen is. Hát, üröm az örömben, hogy nem tudom úgy lógázni a lábamat, mintha bennülnék a nagy, közös irodában. Hirtelen... Tovább →

A hét abszolút a tanulásról szólt. Elkezdődött az esti iskola – online. Egyelőre még csak a keddi órákat (Adózás) kell szigorúan követnem, mivel abból központi vizsga lesz. Szerdán este már úgy értem haza (már munkahelyen elkezdem hallgatni, nézni az online... Tovább →

Vége az év második hónapjának is. Azt ugye nem írhatom, hogy nem történt semmi. De! A lábam tett arról, hogy el lehessen tuszkolni engem orvoshoz. Életem első MRI vizsgálatát végigfeküdtem – mozdulatlanul. A múlt héten egy újabb kihívásra neveztem (neveztünk)... Tovább →