Három hete dolgozom az új munkahelyen. Nem szeretnék elkiabálni semmit, de most úgy érzem, hogy helyemre kerültem. Tulajdonképpen azt csinálom, mint anno az értékesítésen, csak most a másik oldalon vagyok. Itt segítenek, betanítanak, mert szeretnék, ha minél előbb levenném a... Tovább →

Új munkahely: izgalmasnak, érdekes munkának ígérkezik. Nyilván most még csak ismerkedek a feladatokkal, a területtel. Ha lesz számítógépem (laptopról volt szó az állásajánlatban), akkor már felgyorsul a betanulásom. Szóval, már várom, hogy újra pörögjek, intézkedjek, hasznosnak érezzem magamat. Ami a... Tovább →

Egy időszak vége. Megkönnyebbültem. A közel egyhetes gyomorgörcs eltűnt pontosan az után, hogy leadtam az utolsó helyre a kilépő papírjaimat, és az átvevő hölgy azt mondta, postán elküldik másfél hét múlva az “elbocsátó szép levelet”. Míg a közvetlen főnököm egy... Tovább →

Ha végiggondolom, a hatóságtól való leszámolásom menete és történései leképezik mindazt, amiért én innen elmegyek. Rá kellett jönnöm az elmúlt pár napban, hogy bár maga a közigazgatás sem az én világom a maga bürokratikus rendszerével, de ebbe még bele is... Tovább →

Eltelt a Húsvét is, és végre szabadságon vagyok ezen a héten. Három napot szüleimnél töltöttem. Nem azért, mert annyira vágytam volna szülővárosomban lenni, hanem mert az autót csak szerda délben fogadta a szervizes. Két rövidebb futás jutott erre az időszakra,... Tovább →

Befejezve a Lelkek labirintusát úgy döntöttem, újra elolvasom A szél árnyékát. Pár nap alatt a 600 oldal két harmadán is túl vagyok. Alig rémlik valami. Mintha el sem olvastam volna, mondjuk úgy 11-12 éve. Ami megmaradt emlékként, hogy tetszett. Ha... Tovább →

Nem tudom, mikor kezdődött. Talán mindig is ilyen őrült volt a világ az elmúlt nyolcvan valahány évben, a II. világháború végét követően. Hiszen az ember nem változik gyökeresen. Ugyanazon Maslow-i szükségletek irányítják, ugyanígy benne van az a düh, harag, gyűlölet,... Tovább →

Ugyan egy rövid hónap múlva új munkahelyen fogok betanulni, de most megkaptam a motivációt, hogy németül tanuljak – újra. Ezúttal most már legalább egy használható szintig. Menekülök innen. Tovább →

Hát az úgy volt, hogy múlt csütörtökön felhívott az szerdai állásinterjú nyomán az egyik lehetséges kolléganő, hogy szeretnének visszahívni második körre, mert ők is, leendő kolléganők, akiknek a keze alá kellene dolgoznom, ha felvesznek, szeretnének megismerni. Szóval, hétfő délelőtt újra... Tovább →

Egyszerűen bedarált. Régen olvastam már ilyen elkötelezetten és élvezettel egy könyvet. Ezúttal 800 oldalon keresztül csodálhatom és élvezhetem Carlos Ruíz Zafón gondolatait, történetét és fogalmazását. Lehet, hogy a fordító is hozzátett, és ha igen, így a kettő együtt nagy hatással... Tovább →

Nem is tudom, mi rosszabb. Állásinterjú előtt izgulni, és önbizalmat, bátorságot önteni magamba, hogy menni fog, jó leszek, vagy utána az izgalom okozta hormonok (dopamin, endorfin) hirtelen lecsökkenése miatt előbukkanó kétségekkel való megbirkózás. Az interjú előtt még ott a remény,... Tovább →