Tegnap este színházban voltam. Megnéztem a Padlás c. musicalt. Egy tökéletes zenés mese. Együtt tudtam menni a sztorival, át tudtam élni a színpadon történteket, ami igen egyszerű. Az énekes részeknél vesztem el, mert nem mindegyik színész énekét értettem. Talán azzal... Tovább →

Macskamancival remekül vagyunk. Mindig akad valami újdonság tőle. És persze vannak megszokott dolgaink. Példának okáért, szereti, ha délután és esténként odabújhat mellém aludni. Azaz nekem le kell feküdnöm az ágyra, hogy ő bevackolódhasson mellém nagy dorombolás közepette. Mondjuk, ez a... Tovább →

Cicukával szerelmetesen vagyunk. Négy hete van nálam. Négy hete etetem, itatom, tisztítom és cserélem az almot, és szeretgetem, amikor kéri. Nappal alszik, és úgy tűnik, már az éjszaka is többnyire azt csinálja. Ha otthon vagyok este, nyávogással kéri, hogy feküdjek... Tovább →

Dühös, haragos, elkeseredett és tehetetlen vagyok. Legalábbis mélyen ezen érzések tombolnak bennem. Néha sírhatnékom van, de nem teszem, mert olyan erősen belém nevelték, hogy ne sírjak, ne hisztizzek, hogy az úgynevezett ok nélküli sírást nem engedem meg magamnak. Valahogy utat... Tovább →

A múlt héten majd’ két napot nem látott a macskám. Reggel elmentem otthonról, és csak másnap délután értem haza. A lakást rendben találtam, a macskám rezignáltan vette tudomásul, hogy végre hazaevett a fene, és a száraz kaján kívül valami szoftosabbat... Tovább →

Ma reggel történt az, hogy a nagyon éhes macska nem törődött azzal, hogy kihez-mihez dörgölődzik hozzá, mikor a kajájára várt. Így, miközben a tálkájába tettem a konzerv eledelét, a fejével a kezemhez dörgölődött többször is. Nahát, nahát! Itten már közeledés... Tovább →

Macskamanci minden nap mutat valami újat. Ami régi: még mindig fél tőlem, s gyanítom, ez jó ideig meg is marad. De szinte minden zajra összerezzen, felfigyel (kintről beszűrődő, hangosabb emberi hangokra egyből felkapja a fejét, stb.). Még mindig “vámpírosat” játszik,... Tovább →

Bank elintézve (hozzáférek a számlámhoz), macska átvéve. Mindkettő könnyen ment, és csak az utóbbival vannak azóta kalandjaim. Kezdjük azzal, hogy múlt szerdán hazahoztam, a hordózót letettem a szobámba, az egy csokorba rakott macskaholmik mellé. Kinyitottam a hordozó ajtaját, a macska... Tovább →

Nem tudom, nevezhetem-e ezt már pech-sorozatnak vagy még ott nem tartok. Kezdjük ott, azaz folytassam a szeptemberi mizériát azzal, hogy még múlt szombaton megrendeltem a macska-holmikat, amelyek nem érkeztek meg múlt péntekig, pedig már keddtől a Sameday futárszolgálat központi raktárában... Tovább →

A héten már én utáltam saját magamat. Minden nap felhúztam magamat valamin. Tudom, tudom, hogy túlságosan is hirtelen csattanok fel, és csendben is dühönghetnék, de szerintem pont ezzel az érzelem kitöréssel eresztem ki a gőzt, és őrzöm meg a mentális... Tovább →

Hát, kár volt meghízni. Mondhatni 14 éves korom óta nem voltam megelégedve a testemmel, még akkor sem, amikor megkaptam azt, amire mindig is vágytam. De hát, akinek egyszer eltorzul az önképe, aztán nagyon nehezen (vagy soha) nem tudja visszafordítani normálisba.... Tovább →