Tudom, nem szabad a hiányát éreznem. Egyáltalán van értelme? Nem, nem akarom, hogy erősítsem azt, hogy nincs. Most. Pedig közben mindig velem van. Ő az alfa és az omega. A kiindulás, a háttér, a létem háttere. Olykor beismerem ezt, valamikor... Tovább →

Akkor egy kis emlékezés. Ahogy a közösségi oldalak egy részén, főként az angolszász népeknél divat csütörtökönként egy-egy emléket felidézni, általában fotó formájában. Most én a blogomban keresek március 24-i posztokat. Nos, egészen 2010-ig kellett visszamenjek az elsőért: “Mozzarella Tizenkét éve... Tovább →

17 éve, hogy férjhez mentem. Először és utoljára ebben az életemben. Hálás vagyok azért, hogy jó a kapcsolatom a volt férjemmel. És egyre jobb. Örülök, hogy újra boldog párkapcsolata van. Azt hiszem, szerencsés vagyok. Tovább →

Fura, nosztalgikus hangulat… Azokra a vasárnapokon merengtem el, amit még a volt férjem mellett éltem meg. Tulajdonképpen szerettem őket. Hogy miért? Talán azért, mert együtt csináltuk, amit, vagy mert tudtunk beszélgetni, vagy mert meg volt az összetartozás érzése. Nem volt... Tovább →

Elelmélkedtem az elmúlt 10 évemen. Elsősorban az ex-pasijaimat illetően. Végigvettem, kinek mit köszönhetek, vagy miért jó, hogy akkor és ott volt velem. Kezdem J-vel. Viharos érzelmek, de semmi több. Megmutatta, hogy újra tudok szerelmes lenni. Plátóian, de nagyon. Majd következett... Tovább →

Tegnap délután végre fotókat válogattam. Szeretném azokat papírformátumban is látni, kézbevenni, amelyeket úgy gondolok, hogy szívesen nézegetnék úgy is. Vagy csak úgy. Sok-sok év alatt felgyülemlett fotókat nézek át, és ez sok-sok fotót jelent. De nagyszerű utazás a múltban. Néhány... Tovább →