N??la olvastam a fi??-l??ny bar??ts??gr??l n??h??ny mondatot, s kora reggeli agytornak??nt elm??l??ztam azon, vajon ??n hogy viszonyulok ehhez. Vannak n??-bar??taim, ??s nem mondhatom azt, hogy ??gy n??ttem fel, hogy csak fi??-bar??taim voltak. A nagy bar??ts??gaim az ellenkez?? nemmel 19-20 ??ves koromt??l kezd??dtek. Ha id??szakosan is, de ??ltal??ban mindig volt egy olyan f??rfi-bar??tom, akinek a legapr??bb titkomat is el tudtam mondani. Hogy r??szemr??l ez a bar??ts??g m??k??dni tudjon, kit??tel volt, hogy mint f??rfi, ne vonzon engem. S ha ??n ezt a r??sz??t lez??rtam magamban, akkor bennem fel sem mer??lt, hogy t??bb is lehet ebb??l a bar??ts??gb??l. Lehet, hogy ??k m??shogy gondolt??k, de ilyen t??ren tartottam vel??k a h??rom l??p??s t??vols??got vagy tiszt??ztam a dolgot.

Hogy tudn??k-e olyan f??rfival csak bar??ts??got fenntartani, akivel m??r egyszer volt t??bb is? Nem tudom. A fejemben kell elrendezni a dolgot, ??s val??sz?�n??leg menne. ??s megy is. E-mailen kereszt??l mindenk??ppen. Szemt??l szembe m??g nem pr??b??ltam. M??g nem hozta ??gy a sors.