Sokáig aludtam. Ritka az ilyen. A felettünk lévő lakásból leszűrődő zajokra ébredtem. Máris zenét keresek a fáljmegosztóval, mert valaki éjjel a Deacon Blue-tól szeretett volna dalokat a blogomról, és ez eszembe juttatta, mennyire bírom a zenéjüket. …és most megszólalt az első letöltött dal (Real gone kid) … igen, igen … nagyon ott van.
Van-e kedvencem? Több is: Ship called Dignity, Bound to love, Twist and Shout, I’ll never fall in love again, stb.
Ja, ja, ja. Ma DB napom lesz.