Sportos hétvége

A hétvége a család mellett a mozgásról szólt.

Szombat reggel keltem, készültem, autóba ültem, majd lefutottam egy 18 km-t a Vitézlő TT-n. Többnyire terepen vezetett az út, de volt benne aszfalt is, amit elviseltem, mert benne volt az útvonalban.
Így, egy tavaszi napon kezelhető volt a meleg. Nyáron biztos utáltam volna, mert nem sok rész volt erdőben.
Jövőre, ha minden jól megy, az 50 km TT-t fogom futni, mivel elég szép helyeken vezet, ahogy az ismerősök fotóit néztem.

11 órára már bőven otthon is voltam. Összeraktam magamat, majd a gyermekeimmel az Auchan mellett megebédeltünk a KFC-ben. Ők az ottani gyorskaját ették, én pedig vittem magammal tatár beefsteaket és egy kis spenótot mellé.
Próbáltam velük egy kis sétát is ejteni egy parkban, de egy gyors kör, és már mehettünk is tovább. Bolt, majd haza.

A szüleim meginvitáltak egy kis szalonnasütésre vasárnap. Kitaláltam, hogy elbringázok odáig, majd délután vissza. Ebből is jó, hogy a nagyobbiknak már jogsija van.
A hosszabbik út 27 km, és benne két meredekebb domb. (Végül is a szintemelkedés nem sok: oda 290 és vissza 270 m) Simán kitekertem, bár azt gondoltam, hamarabb a szüleimhez érek.
A férfiak gyorsan kicserélték az autó kerekeit nyárira. Ez után már jöhetett a sütés. Kedélyesen forgattuk a nyársakat, beszélgettünk, s tényleg jól éreztük magunkat. Eleinte borongós volt az idő, de utána már simán lehetett napozni.
Hazafele már kevésbé lelkesen indultam, de azért belehúztam. Tekertem, ahol tudtam. Azonban a második emelkedő már kifogott rajtam. Le kellett szállnom a kerékpárról. Ezt is gyakorolni kell.
Hazaértem. Kellemesen elfáradtam. Az estét még főzéssel zártam. Meg kerékpárverseny nézéssel.

Túl jól aludtam. Az ébresztőre kelletlenül keltem, és csak az automatizmus vitt ki a konyhába. A szemeimen alig láttam ki. Érdekes módon fizikailag nem éreztem azt a törődöttséget, amit a szemeim sugalltak. Így hát, edzettem egy közepes erősségűt. Ha izomlázam lesz holnap, az a véletlen műve…

Vélemény, hozzászólás?