Ez az ??jszaka sem egy kialv??s volt. A gyerekek is el??g feldobottak voltak este – egy: valszeg nem volt eb??d ut??ni alv??s, kett??: Kedvesemnek nagyon ??r??ltek, amikor n??lunk tal??lt??k, majd egy j??t birk??ztak vele -, s nehezen aludtak el. Mi majdnem v??gign??zt??k a Szamszar??t, majd 11 ??ra ut??n nyugov??ra t??rt??nk. El??g nehezen aludtam el, s mikor hallottam, hogy a kicsi tesz egy k??rt a folyos??n, m??g azt sem tudtam, hogy ??n egy??ltal??n aludtam-e. Azt??n beszund?�tottam. J??tt a nagyobbik. Orrcseppent??s. Visszaalv??s. Kisebbik. Lefekv??s, nem alv??s. Kisebbik. Kedvesem tan??cs??ra mell?? fev??s, ott alv??s. Hajnal n??gykor visszab??jtam Kedvesem mell??, ??s ??gy riadtam fel az ??ra cs??rg??sre, hogy megmertem volna esk??dni, hogy csak 10 percet aludtam, s nem m??sf??l??r??t. A fentebb le?�rtakon k?�v??l m??g h??lyes??get is ??lmodtam.
Sz??val, jelenleg m??g hat az a kv, amit ??bred??s ut??n “intrav??n??san” t??lt??ttem magamba.