Egy kicsit itt vagyok a munkahelyen. Várt nagy öröm. Itt hagytam kérésre az összes jelszavamat, stb, ráadásul bekapcsolva találtam a számítógépet, és ezek után egy rendelés nem lett teljesítve. Hogy az a …!

Nekem nem okozott gondot, hogy munkába kell jönni. Szeretem azt, amit csinálok. Otthon lenni is imádok, mert elmatatok, meg minden, de szerencsére nincs bajom a hétfővel. Annál inkább a nagyobbiknak ma reggel. Nem nagyon akaródzott iskolába mennie. Az úton kifejtettem neki, hogy vannak ‘muszáj’ dolgok, az iskolába menés ezek közé tartozik. Igyekezzen ezt megemészteni. Nos, valószínűleg falra hányt zöldborsó volt, de legalább elhangzott.

A hétvégén nem lesznek itthon a gyerekek. Nekem pedig minden estére és napra lesz programom. Már be vagyok sózva. Salsa minden mennyiségben, és pénteken pedig iskolai farsang. Még ma muszáj lesz elmennem a kölcsönzőbe egy jelmezt bérelni a kölöknek, mert a múlt héten ez kimaradt.

Úgy tűnik, salsa-farsang is lesz. Beöltözősre tervezik, bár ez még változhat egy min. álarcra plusz szép ruhára. Az előbbi esetében hastáncosnőnek fogok öltözni, de ahhoz még csinosodni a kell a hasamnak, így szigorú diétára (szénhidrát megvonás) és mozgásra fogtam magam. Ma már napüdvözlettel kezdtem a napot, és tervezek egy kiadós szobabiciklizést is. Anyám így is megjegyezte tegnap, hogy sokat híztam. Végülis mihez képest …, de az tény, hogy feljött rám pár kiló, és egy-két nadrág meg nem… Eh! Jön a tavasz, hájtalanodni kell! 🙂