Három napja vagy talán több is, eléggé felkavaró álmaim vannak. S nemcsak éjszaka, hanem nappal is. Mint pl. tegnap kora délután.

Ma hajnalban szellemekkel álmodtam. Tán halottak napja volt, pontosan nem tudom, de lényeg, hogy nagyobb esély volt arra, hogy a szellem világból látogatók érkezzenek. Hozzám jött is egy férfiszellem. Már gőzöm nincs, mit akart tőlem, jót biztosan nem, mert a magasba emelt, és a testembe akart bújni. Valahogyan sikerült megszabadulnom tőle. Kétségbe esésemben és félelmemben a kineziológust hívtam telefonon (jelzem: álmomban!), mit tehetek ilyenkor. Benne megbíztam. A javaslatára azonban már nem emlékszem…

Az álmaim nagyrésze arról szól, hogy azt hiszem, minden rendben van, aztán egyszer csak kész helyzet elé leszek állítva, azaz kirántják a lábam alól a talajt, és én meg csak hápogok, kapkodok fűhöz-fához, leginkább lelki erőmet szeretném visszakapni.

Történt valami ilyesmi kb. másfél hónapja. Akkor azt hittem, sikerült feldolgoznom, de úgy tűnik, még sem. Csak elnyomtam magamban az érzéseimet, illetve megadtam magamat a helyzetnek. Tán ezért is vannak emésztési problémáim – azóta. De legalább most már tudom, mivel nem tudtam megbírkózni.