Hazafelé indulunk a boltból. Kisebbik gyermekem megjegyzi:

- Telefonáljunk Papának, hogy vigyen haza minket!

- No, ne viccelj már! Mindjárt hazaérünk! – válaszolok értetlenkedve.

- De több kilométerre vagyunk.

- Ha-ha! Ha nem lenne az a két-három ház előttünk, láthatnánk a lakás ablakait.

- Na, jó! Két kilométer – enged belőle.

- Még egy sincsen.

- De egy van.

- Ahogy gondolod – hagyom rá.

Félperc és öt méter múlva megszólal:

- Most már nincs egy kilométer!