Vacsora-csata végén beharangozzák a következő adást és szakácsát: ˝… a szemceruzát fakanálra cseréli…˝
Nagyobbik csodálkozva kérdi:
- Miért? X.Y. Barbara író?
Először nem értettem, aztán leesett:
- Nem, nem. A szemceruza a szem festésére való.

(Most, hogy leírtam a sztorit, több tanulság is eszembe ötlött – azonkívül, hogy a gyereknek gőze sincs, mi a szemceruza:
- x.y. Barbarából nem nézi ki, hogy esetleg író lehet.
- az anyja ritkán festi magát, tehát esélye sincs a make-up eszközökből kitanulkozni.)