Már november van

A múlt hét sűrű volt. Ami a munkahelyet illeti.

A hétfőre nem emlékszem, de kedden már elment a délelőttöm egy másfél órás előoktatással a budai oldalon az ITM-ben. Kicsit drágára sikerült, mivel nem fizettem a parkolásért (így jár az, aki olyan helyen lakott eddig, ahol nem voltak fizetős parkolók), kaptam is egy piros csomagot a szélvédőmre. Persze, másnap bevezették az ingyen parkolást…

Szerdán és csütörtökön szinte egész napos oktatás a kedditől eltérő témában. Szerda délután még úgy gondoltam, hogy este fogok tanulni a másnapi vizsgára, de csak megutaztattam az anyagot. Mint kiderült, nem is vette az oktató annyira komolyan a tesztírás. Előtte szépen mindent átnéztünk. Úgy nagyjából magamtól is ment volna…

Csütörtök este uzsgyi haza-haza. Másnap ugyanis vittem az autót a szokott szervizbe átnézetni műszakilag, illetve vizsgáztatni. Hát, ez a hónap sem lett anyagilag könnyebb… De az autó rendben van, továbbkoptathatom vele az M0-st.

Jó volt otthon. A régi otthon. De egyébként semmi különös. Még mindig nincs bennem honvágy. A régi munkahelyemre sem vágyok vissza, bár néha hiányzanak a közvetlen kollégák. Nosztalgia?

Kétszer futottam. Szombaton terepen voltam egy bő órácska erejéig, mert aznapra mondták a napos időt. Fenn, a dombokon vígan sütött a reggeli nap, és a második réteg felsőruha levételén gondolkoztam, de aztán visszaérve a város szintjére, örültem, hogy nem tettem. Ott várt a hűvös, a Sajó felé eső részeken ködös idő. Szinte fáztam.

Vasárnap a tó körül ejtettem meg a szűk 50 perces futás adagomat. Pára, köd, zima. De ez is jó volt.

Mindennek van hangulata. A napos, ragyogó időnek, a szeles, esősnek, vagy akár a hideg, ködös, novemberinek. Vagy annak, amikor a sűrűn, szúrós szemekben zuhog a hó, vagy mikor a nyári tűző nap izzaszt meg. Olykor utálom az egészet, olykor csak rezignáltan teszem a lábaimat egymás elé futóléptekben, olykor magamban elgondolkozva trappolok. És van olyan is, mikor mosollyal az arcomon futok.

Nem mondom, hogy a futás a mindenem. Nem. Mert ez így nem igaz. Sokszor kifejtettem már itt is, hogy bár hiányozna a futás, ha nem mehetnék, de ugyanúgy megtalálom a mozgás örömét az otthoni erősítő, funkcionális, eszközös vagy saját testsúlyos edzéseimben. Nincs csak ez, vagy csak az. Ha lehet, legyen mindkettő. Úgy az igazi.

A TRX mellé már elhoztam ide a homokzsákomat és a két kézi súlyzót is. Ajvé! Csaptam is tegnap reggel egy TRX-mentes edzést.

Szóval, minden oké. Azt meg valahogy leboltolom magamban, hogy anyagilag még van 10 szűk hónapom…..

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..