Sérülés, futás

Kedd reggel futottam utoljára. Akkor fájdult meg a bal lábfejem. Csak saccolni tudom, hogy most éppen mi sérült le: izom vagy ín. Az edző felvetette, hogy csonthártyagyulladás is lehet.

Tulajdonképpen mindegy is. Nem tudtam az előző napokban futni (ma sem), ez a lényeg. Helyette erősítettem. Mivel ezt is szeretem csinálni, gond egy szál se.

Viszont arra jó volt ez a sérülés, hogy rájöttem, igazából nincs kedvem aszfalton futni versenyt. Olyan hosszabbat. A közeljövőben – történetesen tavasszal – terveztem egy körözős aszfaltos futóversenyen való részvételt, de egyszerűen nincs kedvem hozzá. Ahhoz viszont igen, hogy dombokon fel- és lemásszak, akár fussak sok-sok kilométeren keresztül.

Lehet, mindehhez hozzájárul az is, hogy a mostanában használt aszfaltos futócipőm egy kicsit nagyobb, mint ami kellene. Még csak 500 km van benne, és mivel általában közel vagy több, mint ezer km-t szoktam egy cipőbe belefutni, így még pár hónapig a társam lesz. Hát, izé. Egy-két száraz idős erdei futásomat is ebben kell megcsináljak, hogy hamarabb összefussam a hiányzó 500 km-t….

Visszatérve a perpillanatos nem futásomra: holnap azért teszek egy próbát az erdőben terepcipőben. Talán a talaj is puhább lesz az esőtől, így kisebb lesz a becsapódás.

A sérülések is a terepre hajtanak. Meg fogom oldani, hogy amíg nem lesz már világos reggel fél hatkor, addig fejlámpával fussak az erdőben. Mivel más földes talaj nagyon nincs, legfeljebb a Szilas-patak mellett a töltésen. Nem tudom, melyik lenne jobb. Azért a paprikaspray-t mindenképpen vinnem kell ….

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..