Gyógyulás, csontösszeforrás címén kimaxoltam a pihenést, a kanapén fetrengést, s közben sorozatnézést a hétvégén. Még szombat délelőtt találtam magamnak feladatot takarítás és főzés címén, aztán már tényleg csak hédereztem.

Vasárnap hajnal fél 3-ig normálisan, a szokottak szerint aludtam, utána pedig egy jó másfél órát csak úgy csináltam, mintha aludnék. Szerencsémre, egyszer csak azt észleltem, hogy álmodtam, és fordultam a másik oldalamra és aludtam tovább fél hétig.

Nos, vasárnap délelőtt még elvoltam sorozatnézéssel, de már ebéd után csak küzdöttem a fekvéssel. Így muszáj voltam beiktatni délután folyamán egy félórás mozgást. Kitaláltam ugra-bugra és súlyzó nélküli gyakorlatokat, és azokat csináltam sorjában időre. Egy kicsit megnyugodott a lelkem.

Persze, éjjel megint fenn voltam egy jó félórát. Mázlimra visszaaludtam, mert hát ugye hétfőn már a szokott időben ébresztett a mobil, és csinálhattam a nap kezdő edzést.

Hogy miért nem hétvégén? Azért, mert hét közben könnyebb magamat edzésre rávenni a meló előtt, mint szombat és vasárnap. Különösen akkor, ha a párommal vagyok, vagy éppen hazautazunk. A futás az más, teljesen más.

Aztán kíváncsi leszek a holnap reggelre, mert ma úgy keltem, hogy kicsit éreztem a torkomat. de még a szagokat és az ízeket is. Csak úgy megjegyzem.

Remélem, csak a túl sok pihenés ártott meg, és a hétfői edzés, munka, vásárlás, főzés minden torok izét elmos.