Változás


Múlt kedden mentem, és megkaptam a kért segítséget a lélekkibogozáshoz. A kiinduló pont az volt, hogy fáj a jobb vállam. Miért érzem sértettnek magam? Ha a testoldalakat nézem, ugye a jobb oldal a férfi, így lehetett sejteni, ez irányú is lehet a gondom.

Nem részletezném tovább, bár sejtem, ez a legérdekesebb rész lehetne az egész sztoriban, de nekem nem. Mert már elmúlt számomra. Nekem az, hogy az oldás segített. A hétvégén úgy tudtam egy beszélgetést végigcsinálni, hogy lelkileg nem vonódtam bele, azaz a témát nyugodtan kezeltem, szeretettel és figyelemmel fordultam a másik felé. Ahogy szerettem volna tenni. Ez egy hete még nem ment volna.

És a beszélgetés vége úgy fejeződött be, milyen jó, hogy nekem ezt el lehet mondani, meg lehet beszélni. Ez a mondat megmelengette a szívemet, mert jelzi, hogy úgy változok, ahogy szeretnék.

Az elmúlt napokban az is felmerült – újra – bennem, hogy megbántam-e én valaha bármit is az életemben, csinálnék-e másként bármit.

Ha őszinte vagyok magamhoz, talán csak egy valamit. De az se egy igazi megbánás, inkább felmerülhetett volna, hogy másként döntök akkor. Azaz nem összeköltözök a volt férjemmel, hanem saját lakást veszek magamnak. De erre meg azt mondom, ha így történik, akkor soha nem megyek férjhez és nem lesz a két gyermekem.

Miért? Mert annyira belejövök az egyedülélésbe, hogy eszem ágában sem lesz azt feladni.

Talán csak egy férfi kedvéért, teszem hozzá.

Úgyhogy jól van minden úgy, ahogy van. Most már csak a jelen és a jövő számít. A múlt csak arra kell, hogy tanuljunk belőle.



Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..