Dologintézős reggel

Ezért is szeretem a home office-t e munka mellett. Fél tizenegy, és voltam reggel 8-ra az autóval 9 percre levő bankban (végre a jelentősen nagy összegű kp-tól “megszabadultam”. Nem is tudtam, hogy ilyen egyszerű – és mókás – a bankautomatába pénzt betenni!), majd onnan elgyalogoltam a főpostára az egyik könyvért, ami Angliából jött, majd visszaautóztam a másik postára a másik könyvért. Utána az Aldiban megejtettem egy gyors bevásárlást, aztán haza.

Itthon csupa teendő várt. Teregetés, takarítás, mosogatás, jobbra-balra szaladgálás, majd végre leülhettem – most – reggelizni. Közben persze figyeltem a munkahelyi postaládámat, jött-e valami email, amivel sürgősen foglalkozni kellene. De ilyen eddig nem érkezett.

Most, hogy a készpénzt már a bankban tudhatom, megnyugodtam. Nem lett volna ellenemre, ha a 12 millió Ft-t a párnahuzatban vagy a fiók mélyén rejtem el a következő pár hónapra, de aztán bevillant, hogy bármi történhet. Például kigyullad a lakás. A pénznek egyből annyi, én pedig ott állok félig lukas gatyával, hogy akkor most miből vegyek új otthont magunknak. (Mondjuk, nem tudom, hogyan lehet félig lyukas egy nadrág. Vagy az, vagy nem.)

Szóval, 12 millió sok pénz. Ha húszezresekből, meg egy köteg tízezresből áll, akkor látványra nem is olyan sok. Nem kell hozzá zsák. Mondjuk, ha ötszázasok lettek volna, talán…

A mondandóm lényege az, hogy hálás vagyok azért a lehetőségért, hogy itthonról dolgozhatok. Így annyi mindenre jut időm.

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..