Felgyorsult napok

Két hetes periódusokat élek.

Minden második héten tudok takarítani, kicsit utolérni magamat a háztartást, a tanulást és egyéb dolgokat illetően. Köztes hétvégén, mikor a párommal vagyok, kiengedek, kikerülök a teendők sűrűjéből, mondhatni nem csinálok semmit. Ami jó is, meg a tanulás tekintetében …. nem igazán.

A hétvégék között a mindennapokban pedig dologról dologra ugrok át, szinte nulla szünettel köztük. Egyelőre még a munkahelyen tudok lassítani, de ott is kihasználok minden üres időt, hogy valami hasznosat csináljak: feladatokat oldjak meg, tanulnivalót olvassak, stb.

A második futást is megejtettem. Egy újabb, fájdalommentes, vidám félóra. Vasárnap növeljük a tétet: 40 perc lesz.

A ma reggel egyik kedves momentuma: egy cetli az asztalomon: Kedves Kolléganő (a nevem), köszönöm szépen! És a kolléga aláírása.

Rám bíztak egy feladatot, ami 5 kolléga munkáját könnyíti meg, nekem meg egy – akár – minden napos feladat. Nem nehéz. Adminisztratív, egyszerű, mint a bot. Egy pár hónapja örültem volna neki, most egy kicsit nyűgösen fogadtam. Magamban.

Ez a “köszönöm” elmosta minden hangtalan, csöndes nyavalygásomat.

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..