Kidühöngtem egy időre magamat. Úgy látszik, ideje volt a felgyülemlett feszültséget elengedni.

Szerintem azon fázisban vagyok (újra vagy először?), mikor vagy így, vagy úgy, de megszabadulok néhány “tehertől” legyen ez személy, szituáció vagy egyéb.

Ma durván leráztam magamról valakit. Tudom, nagyon bántó lehetett ez a másiknak. De valahogy nekem nem fáj. Most azt vizsgálom, hogy szégyellem-e magamat.  Nem, azt hiszem, nem. Nekem nagyobb terhet jelentett az, ami kettőnk között folyt. Lehet, nem volt elég tiszta a kommunikációm a másik felé, vagy csak ő neki nem esett le, de döntöttem, inkább utáljon, minthogy ne tudjak a tükörbe nézni esténként.

Más – és még sem: Először fogok bébiszittert alkalmazni – pénzért. Micsoda megkönnyebbülést jelent ez nekem! A lelki oldalát tekintve…